2014. december 27., szombat

17.Rész

Dave szemszöge~

Miután megkaptam Horantól Larát.. Úgy éreztem most elkaptam Stylest.. A lány egy székhez kötöztem majd leültem vele szemben.
-Valahogy nem így képzeltelek el.. Azt hittem hasonló csaj vagy mint Niall "angyalkája".. Kis megszeppent szuka.. De nem.. Te nem félsz tőlem..- ecseteltem kételyeimet.
-Engedjen el! Harry úgy is kihoz innen!- kiabált a széken mozgolódva. Egy cseppnyi rettegést, félelmet sem láttam a szemeiben.. Talán ennyire biztos magában..
Felálltam majd lassú léptekkel kisétáltam az épületből..

Körülbelül két óra múlva újra visszamentem, hogy megnézzem a foglyomat, de már nem volt ott..
Iszonyatos dühöt éreztem.. De már nem láttam értelmét újra elrabolni.. Nagyobb halra megyek.. "Egyszer megöllek Styles..."

Tina szemszöge~

Lüktető fejfájással ébredtem.. Kezeim mintha ólomból lettek volna.. Meg sem bírtam mozdulni..
Akármennyire is rosszul éreztem magam, fel kellett keljek..
A tegnap történtekből csak annyi tiszta, hogy az a Dave beadott nekem valamit.. Aztán minden kiesett.
Most meg itthon ébredek..
Rózsaszín köntösömbe és masnis papucsomba bújva csoszogtam le a lépcsőn, egyenesen a konyhába.. Nagy meglepetésemre Niall sürgött forgott a tűzhely mellett.. Mikor feltűnt neki jelenlétem, mintha megszeppent volna..
-Tina..- motyogta megbánó tekintettel.
-Igen?- érdeklődtem papucsomat pásztázva..
Azt hittem megint kiakad vagy megüt amiért nem készítettem neki reggelit. De nem.. Ehelyett elém lépett és apró puszit nyomott arcomra.

-Ülj le kérlek..- simította meg vállam. Azt tettem amit kért, egy széket kihúzva leültem az étkezőhöz..
Egyik pillanatról a másikra tűnt el mellőlem a szőkeség és a pult mögött sertepertélt..
Nem láttam, hogy mit csinál de az illatok alapján reggelit..
Nem kellett sokat várnom, Niall megjelent két tányérral, csokoládé sziruppal és két pohárral.
Miután letette őket visszament a palacsintáért.
Leült velem szembe és enni kezdett.. Csak bámultam a tányéromat, nem tudtam rá nézni..
-Tina.. Enned kell!- öntött egy kis narancslevet a poharamba.
-N.. Nem vagyok éhes..- tűrtem el szemem elől egy kósza hajtincset.
-Csak egy kicsit.. Kérlek!
-Rendben.- suttogtam, majd elvettem egy palacsintát, meglocsoltam egy kis sziruppal és csipegetni kezdtem..
Be kell valljam Niall elég ügyes.
Minden elfogyott a tányéromról.. Még a narancslé is.. "Niall nagyon megváltozott.. Már nem kiabál, nem üt meg.. Óvatosan közelít.. Mint az elején"
Miután elpakolt közvetlen mellém ült és beszélni kezdett..
-Tudod, amikor először megláttalak, a lélegzetem elállt..  olyan voltál abban a rózsaszín kis ruhában mint egy angyal.. Igazából abban a pillanatban beléd szerettem.. Aztán mimnél jobban megismertelek annál jobban akartalak  birtokolni..
Majd mikor végre az enyém lettél egyik pillanatról a másikra durrant el az agyam.. Ittam.. Azt akartam, hogy csak az enyém legyél.. Megütöttelek.. Nagyon rosszul bántam veled.. Te sokkal jobbat érdemelsz nálam.. Egy igazi kis hercegnő vagy..
És egy hercegre van szükséged..Aki vigyáz rád.. Jobban mint én tudnék.. Szóval.. Akármennyire is fáj.. Elengedlek.- mondta könnyek között.. Szívem mintha egy darab papír lenne amit csak úgy összegyűrtek és messze hajítottak..
-Te.. Arra sem emlékszem mi volt tegnap.. Te meg..- motyogtam magam elé, majd amilyen gyorsan csak tudtam felrohantam a szobába és magamra csaptam az ajtót..

Niall szemszöge~

Nem akartam nélküle élni.. Nem bírnám.. Ő a mindenem, az életem..
Óvatosan nyitottam ki az ajtót, majd lassan odaléptem az ágyához és leültem mellé..
Egy ideig meredten bámultam aztán megtörten a csendet.
-T..Tegnap azt hittem végleg elveszítselek..
Amikor megtudtam, hogy elraboltak.. Kikészültem..
Meg akartalak védeni bármi áron..- simítottam meg..
Könnyeim még mindig hevesen potyogtak..
- Szeretlek Tina..-vallottam be neki érzéseimet..
- Nem akarok elmenni.. Nem akarlak itt hagyni!- motyogta a párnákba.
Óvatosan magam felé fordítottam s mélyen megcsókoltam.. Könnyeink sós ízben keveredtek össze, olyan volt mint a nyári zápor..
Minden eddig elfojtott érzelmem benne volt ebben a csókban.
-Te vagy a legjobb dolog az életemben.. Te vagy az angyalom...

Lara szemszöge~

Már jó pár napja nem láttam Tinát.. Csak remélni mertem, hogy semmit sem csinált vele Niall.. Harry jobbnak látta, ha nem megyek oda az ő *érdekükben*.
Egyedül voltam otthon, tv-t néztem mikor arra lettem figyelmes, hogy valaki rá van akadva a csengőre..
Az ajtóhoz siettem s kinyitottam.. Egy számomra idegen lány állt előttem kissé felháborodva.

-Szia!- köszöntem kedvesen.
-Lara.. Igaz?- mosolygott furcsán.
-Igen.. Én vagyok! Mit szeretnél?- próbáltam feloldani a feszültséget közöttünk.. De nem sikerült, a lány nekem támadt.
-Azt akarom, hogy békén hagynád Harryt! Hogy leszállj róla.. Ha megun úgy is megöl..
Ő az enyém.. Hidd el semmi esélyed..- kiabálta arcomba a dolgait.. Megilletődve figyeltem..
-Csak ennyit akartam.. És vigyázz magadra kis virágszál nehogy valami bajod essen..- farzsebéből egy igen éles tárgyat rántott elő s azzal fenyegetett meg.. majd elsétált..
"Nem tudtam ki ez... De az leesett, hogy Harry miatt jött ide.. Tehát halálra vagyok ítélve.. Rohadtul nem akartam semmi balhét.." Könnyek szöktek a szemembe ahogy visszaemlékeztem az imént történtekre.. Képes lenne megölni?"
A konyhába siettem egy kávéér.. Az volt a cél, hogy lenyugodjak de ez nem így sült el. Csak jobban felzaklattam magam és a végén azon kaptam magam, hogy az asztalra borulva zokogok..
Harry is pont megjött és  észrevette, hogy sírok.
-Mi a baj?- kérdezte aggódó tekintettel..
-Harry elegem van. Én ezt nem akarom..- szipogtam..
Nem értett semmit..
-Lara mi történt?- emelte fel fejemet.
-I.. Idejött az a nő.. És megfenyegetett.. Ha veled maradok megöl!- töröltem meg szemeimet.
-Selly.. Az a ribanc..- suttogta halkan..
-Nyugodj meg! Senki sem nyúlhat hozzád!- jelentette ki két csók közt..

Harry szemszöge~

Amikor megtudtam, hogy itt járt Selly és megfenyegette Larát.. Olyan fajta harag szabadult fel bennem amit még senki sem látott.

Elkapom az a ribancot...

2014. december 26., péntek

16.Rész

Niall szemszöge~

-Szia!- mosolyodott el édesen. Szőke haja kósza tincsekben hullott vállára, szemei akár a gyémánt.. Egy rózsaszín ruhát viselt. Oly törékeny volt mint egy angyal.
-Szia! Tina igaz?- néztem mélyen szemeibe.
-Igen! Te Niall vagy.- jelentette ki ismét mosolyogva, majd olyan gyengéden fogtam meg kezeit amennyire csak lehetett.. Nem tudom miért voltam ilyen óvatos, egyik lány sem váltott még ki belőlem ilyen érzéseket. Mintha alapvető dolgom lett volna vigyázni rá..

Csak egy fél órára szenderedtem el, mégis ezer emlék látott bennem napvilágot.. Köztük ott volt az az emlék amely legjobban beleégett az elmémbe; az a megismerkedésünk pillanata volt...
Aztán azok is eszembe jutottak amikor elborult az agyam és birtokolni akartam azt a lányt aki a világon a legfontosabb nekem..
Minden miattam van, ha akkor nem bántom  talán most itt lenne mellettem...
Gondolataim szürke homályából Harry hangja szakított ki.
-Jól vagy?- kérdezte megnyugtató tekintettel.
-A körülményekhez képest? Rohadtul nem..- válaszoltam ridegen.
-Miért hagytad, hogy elaludjak?- vetettem fel neki.
-Pihenned kellett.. Nekem pedig gondolkodnom..- mondta komoran.
-Mit csináljunk?- néztem fel rá.
-Nem tudom, de Larát nem adhatom oda annak a mocsoknak.. Tinát meg megöli ha nem hozzuk ki onnan.- motyogta a hajába túrva.
Ès akkor eszembe jutott Selly.. Ő a bandánk tagja.
Nagyon kényes téma hisz "szerelmes" Harrybe.. De nincs más ami az eszembe jutna..

Egy cseppnyi hasonlóság van csak Lara és Selly között mégpedig a hajuk ès a szemük színe..
Azonkívül a lány nagyon edzett, és meg tudna szökni így talán el tudná játszani Lara szerepét..
Ötletemet rögtön feldobtam Harrynek aki egyből ellenezte a dolgot de végül beleegyezett Lara érdekében.
-Selly egy kicseszett ribanc.. Nem fűz hozzá semmilyen érzelem. Lara meg fogja érteni!- motyogtam.
-Igazad van.. Hívjuk fel!- dobta elém telefonját, hogy belepötyögtem Selly számát.
Két csörgés után meghallottuk az az idegesítően kéjes hangot..
-Halló?- szólt a telefonba.
-Selly?- kérdezte Harry idegesen. Hamar felismerte a göndör hangját, ez a kuncogásából is kiderült.
-Óhh.. Mr. Styles! Csak nem?!..
-Kérni szeretnék valamit!- vágott a lány szavába.
-Ugyan mit? Édes..- nem láttam de tudtam, hogy mosolyog.
-Azt, hogy játssz el nekem egy szerepet! Veheted megbízásnak is!- jelentette ki Hazz.
-Miről van szó?
-Dave.. Elrabolt egy nagyon fontos személyt Niall életéből.. És cserébe a csajomat kéri.. Őt pedig nem adhatom oda, és mivel te hasonlítasz rá és meg is tudsz szökni.
-A te csajod?- vonta kérdőre Harryt.
-Elvállalod vagy nem?- vágott a szavába Styles.
-Legyen!- mondta Selly komoran.
-Rendben! Ma este 11-re gyere Niallékhez.- jelentette ki majd letette.
-Hívd fel Davet és mond meg neki "Lara" meglesz!- mosolygott idegesen Harry.
-Rendben!- válaszoltam majd tettem amit kért. Szerencsére nem bántotta Tinát így nem volt bennem olyan nagy félelemérzet.

Selly hamar megérkezett, Harryvel átbeszélték a tervet majd elindultunk..
Közel fél órás autóút után a megtárgyalt helyre értünk.
Dave már ott volt pár emberével, de Tinát sehol sem láttam. Megijedtem..
-Áhh Horan!- mondta Dave ahogy becsaptuk magunk után a kocsiajtót.
-Hát elhoztad Styles csaját!- nevetett fel. Idegesen pillantottam az autó felé melyben Harry ült. "Sötétített üveg, most jól jött"..
-És, hogy szerezted meg a lányt?- kérdezte ahogy közelebb léptünk. Selly szája be volt kötve ahogy a kezei is. Egész jól játszotta a szerepét.. Kétségbeesetten kapálózott és hümmögött..
-Hol van Tina?- vágtam a közepébe minden bevezetés és válasz nélkül.
-Hozd!- intett az egyik emberének aki egy fekete kocsihoz lépett és előkapta belőle az én angyalomat..
Arca megviselt volt.. A sírógörcs kerülgetett ahogy élettelen testére pillantottam.. Valószínű bedrogozták..
-Itt van a hercegnőd!- nevetett fel Dave majd "elcseréltük" a lányokat..
-Tudod.. Ilyen gyönyörű nőre én vigyáznék!- simította meg Tina arcát, mire rögtön elrántottam. -Hm.. Látom megszenvedtél érte.. Gyertek menjünk!- intett a bandatagjainak majd autóba űltek ès elhajtottak. Csak a kocsim reflektora világított ránk..
Könnyeim minden lélegzetvételénél erősebben folytak..
A földre borultam ölemben az eszméletlen Tinával..
-Istenem.. Tina!..- motyogtam magam elé.
Nem szólalt meg csak szaporán kapkodott a levegő után.
Minden érintésemre mozdult egyet. Lassan, csendesen mint egy alig érezhető fuvallat a fák közt..

Úgy leheltem egy csókot ajkaira...


Bocs, hogy elhanyagoltam a blogot ígérem nem lesz több ilyen csak sok volt a tanulnivaló............ :/

15.Rész

Tina szemszöge~

Egy sötét és dohos szagú helyen ébredtem, szőrnyű fejfájással..
Hirtelen nem tudtam, hogy hol vagyok. Aztán beugrott; az a férfi hozott ide.. Elrabolt.
-De mit akar velem?- gondolkodtam el, majd a szobába nyíló fekete vas ajtó kinyílott és besétált rajta az el rablóm.. Barna haja kócosan meredezett az ég felé, szemei sötéten villogtak. Fekete nadrágot, cipőt és ugyancsak fekete bőrkabátot viselt. Tekintete végig higgadtan rajtam égett.. Féltem, rettegtem attól ami várhatóan most fog megtörténni.. Közelebb lépett majd keze arcomon csattant.
-Áhh!..- adtam hangot fájdalmamnak. Meg sem tudtam mozdulni.. A székhez voltam kötve mely rögtön, velem együtt borult fel ahogy megütött. Fájdalmam egyre nagyobb lett amint megéreztem lüktető mellkasomat.
-Szóval.. Te lennél az a szépség aki elvette az eszét a kis főnökünknek..- vigyorodott el. "Niall bandavezér?- kérdeztem magamtól összezavarodva.
-Bevallom sokkal szebb vagy mint a régi női..! Mint egy apró gyémánt!- simította meg arcélemet. Szembe tudtam volna köpni.. De a kétségbeesés nagyobb volt minden más érzésemnél és csak remegi tudtam.. Éreztem egy fira fémes ízt a számban, vélhetőleg az előbbi ütéstől felrepedt a szám.
-M..mit akarsz tőlem?- kérdeztem könnyes szemekkel.
-Hm.. Kicsikém annyit már levehettél volna, hogy a kis szerelmed miatt vagy itt!- állított fel a székkel. Meleg leheletét a nyakamon éreztem így elég közel volt hozzám.. A félelem egyre jobban átjárt..

Mi van, hogyha megöl? Mit csinált Niall?"-gyötörtem magam kínomban.
-Tudod.. Styles még megbánja, hogy elfogadta a főnöki posztot!- állt elém.
-Lara.. Hm.. Szép neved van! Ígérem ha Harryt megöltem az enyém leszel!- nyomta ajkait erőszakosan az enyémre. "Lara? Mi van?"
-Engedj el! Én nem Lara vagyok! K..Kérem!- kérleltem zokogva.
-Hogy mi? Ne hazudj nekem te ribanc!-  rántotta meg hosszú hajam, mire felordítottam.
-Ha nem Lara akkor ki vagy?- kérdezte kuncogva.
-T..Tina..- hajtottam le fejemet.
-Tina? Horan Tinája?..- a döbbenet mely végigfutott arcán kétségbeejtő volt.
-N..Nem tudom, hogy mit akarsz velem. De kérlek ne bánts..!- kérleltem még mindig.
Nem mondott semmit csak sietősen távozott, majd bezárta a hatalmas vasajtót...

Niall szemszöge~

Arra ébredtem, hogy valaki idegbetegen veri az ajtót.. Álmosan dobtam arrébb az alkoholtól kiszáradt üveget melyet még tegnap este ürítettem ki.. Mikor kinyitottam az ajtót Harry rontott be idegesen, és pólómnál fogva a falnak nyomott.
-Hol van te szemét?!- vágta nekem kérdéseit.
-Haver! Ki?- kérdeztem frusztráltan.
-Tina! Hol van?!- ismételte kérdését. Mikor kimondta azt a nevet szívem mintha megállt volna..
-Mi? Tina eltűnt?
-Tehát nem te voltál!- Engedte el pulcsimat.
-Eltűnt?- Kérdeztem összeszorult szívvel.
-Elrabolták!- Válaszolta Hazza.
-Ki volt az?- folyt le arcomon egy könnycsepp.
-Nem tudom.. De van egy sejtésem.- hajtotta le fejét.
-Dave? De mit akar Tinától?- kérdeztem hisztérikusan.

-Larát akarhatta.. Tudta, hogy én lettem a bandavezér..-folytatta.
-Megölöm ha egy ujjal is hozzáér Tinához!- jelentettem ki.
-Haver.. Megtaláljuk!- tette kezét vállamra.
-Ha megöli én.. Nem élem túl.- Motyogtam könnyes szemekkel. "Tényleg szeretem ezt a lányt.. Minden tettemet megbántam amit vele műveltem. Nincs még egy ilyen nő"

Harry szemszöge~

-Ha miután ennek vége és megbocsájt neked.. Vigyázz rá!- mondtam a szőkének. "Láttam rajta azt a fájdalmat amit most én is éreznék ha Lara lenne az akit elrabolt az a szemét. Tina túl törékeny ehhez az élethez, már azért csodálom mert még nem lett öngyilkos.. Ha Niall azt akarja, hogy vele maradjon.. Szeretnie kell minden erőszak nélkül. Tudom én sem vagyok az az érzékeny típus de Lara jelenlétében valahogy  minden erőszakos mozzanatom megenyhül."
Ahhoz képest, hogy milyen keménynek láttam Niallt az utóbbi időben most ő is majd meghal Tina miatt.
Gondolkodás menetemből Niall telefoncsörgése rántott ki. A kijelzőre pillantva összenéztünk majd a szöszi miután kihangosította felvette.
-Niall Horan..- mondta az ismerős hang.
-Dave! Mit akarsz?- kérdezte a tudatlant játszva Horan.
-Van nálam valami ami a tied! Vagy inkább valaki!- nem láttam mégis tudtam, hogy cinikusan elnevette magát.
-Mégis ki?- tette tovább a "nem érdekel mondjad" stílust Niall.
-Nagyon csinos és különleges barátnőd van. Az a csillogó barna  szempár.. Az a gyönyörű vörös haj..- láttam magam előtt Tina arcát ahogy napokkal ezelőtt mosolygott és nevetett..

-Figyelmeztetlek! Ha bármi baja lesz.. Te meghalsz!- mondta magabiztosan Horan.
-Hm.. Ha tudnád, hogy megcsókoltam.. És hagyta.. Nem így látnád!- folytatta a mocskolódást. "Rohadtul nem tudnám elképzelni Tinát, hogy hagyná hogy egy ilyen szemét lesmárolja.."
-Meghalsz ha hozzáérsz érted?!- fenyegette meg ismét a szöszi.
-Ha elhozod nekem Larát megkapod!- éreztem ahogy az adrenalin szintem a duplájára emelkedik.
-Na idefigyelj te szerencsétlen! Ha meghallom, hogy Lara közelébe mersz menni én tényleg megöllek!- adtam ki magamból minden tomboló dühömet.
-Áhh.. Styles! Minő meglepetés hallani a hangodat!- mondta mézes- mázasan. -Ekkora nyomorultat még életemben nem láttam.- motyogta Niall még mindig ideges fejjel.
-Szegény Tina.. Pedig gyönyörű lány.. De sajnos most már nem láthatjátok.. És Larának is megszakadna a szíve ha a legjobb barátnője véletlenül meghalna..- nevetett fel keserűen mire Niall teljesen kiakadt és torka szakadtából üvöltözni kezdett.
-Te utolsó nyomorult féreg meg fogsz halni!- mondta Horan mire Dave kinyomta a telefont. Nem tudom, hogy mit tervez de meg kell mentenünk Tinát.
-Tina.. Te jó ég!- borult ki Niall. Egyre jobban láttam rajta, hogy megbánt mindent amit Tinával tett. Szereti ezt a lányt.
-Haver nyugi megtaláljuk! Tina nem fog megsérülni!- nyugtattam.
-Hol? Mégis hol keressem?- kérdezte fájó tekintettel.
Gondolkoztam egy kicsit majd beugrott az elhagyatott gyárépületek. Biztos vagyok benne, hogy ott lesznek.
-Niall a Cherleston gyár...

14.Rész

Harry szemszöge~
A banda ügyeit tárgyaltuk mikor zajt hallottam. -Ez mi a fasz volt?-kérdeztem idegesen Tomlinsonra pillantva. -Louis nézd meg!-Parancsoltam rá.
A barna hajú fiú rögtön megindult a kijárat felé. Idegesen doboltam a térdemen várva, hogy Tomlinson visszajöjjön és beszámoljon az idegenről.
- Főnök a holnap estével kapcsolatosan, a kettes dóknál várjuk a bandát?-kérdezte Zayn tudatlanul.
-Igen!-vágtam rá.
Kemény válaszom után csönd telepedett közénk. Gondolataim Larán jártak.. Mit csinál most?"
-Főnök egy piros Volvo volt, hogy ki űlt benne azt nem tudom..-rontott be Louis.
"Piros Volvo.. Elkezdtem agyalni, hogy mire emlékeztethet.. Istenem Lara.."


Lara szemszöge~
Teljes kétségbeesés..
Ez jellemezné legjobban az elmeállapotomat.
Csak zokogtam és a legjobb barátnőm nevét kiabáltam. "Megint miattam van minden.. Mi a fasznak mentem el?"
-Lara mit csinálsz?-hallottam meg hátam mögül egy érdes hangot.
Rögtön felismertem a tulajdonosát Harry..
-Lara! Mond már! jött közelebb majd kezemet megfogva felállított a padlóról.. Hisztérikusan téptem ki magam szorításából és a nappaliba rohantam felvenni a cipőmet és a kabátomat.
Még mindig harcoltam a könnyeimmel és a belső fájdalmammal.
-Lara hova mész? Hol van Tina?- vágta hozzám kérdéseit.
-Elrabolták!-kiabáltam.
-Mi van? -nézett rám kétségbeesetten a vállamat rángatva.
-Megint az én hibám..
Motyogtam ismét remegve.
 -Hol voltál? Miért van egy vágás a homlokodon?- Jött közelebb mire beugrottak a fél órával ezelőtt történtek. Tudtam, most nem szabad elmondanom, hogy nem voltam itthon és utána mentem mert akkor megint veszekednénk és ez most egyáltalán nem alkalmas időpont..
-És te hol voltál? Miért nem voltál itthon velünk?- faggatóztam én is. Könnyeim mostanra már zápor esőként potyogtak arcomról.
-Fel hívom a rendőrséget! Elmondom, hogy Tinát elrabolták!- léptem a vezetékes telefonhoz ami közvetlen mellettem volt az asztalon..
-Nem! Ha Niallnél van tudni fogjuk..- fogott vissza.

Tina szemszöge~
"-Soha nem akarlak elveszíteni!- Nyomott egy apró puszit orromra.
Gyönyörű kék szemeiben boldogság ragyogott. Láttam, hogy tényleg komolyan gondolja így egy kicsit elpirultam...
-Szeretlek!- Mondtam félénken mire közelebb hajolt és megcsókolt.
Abban a pillanatban életem legnagyszerűbb érzése fogott el.
-Mit szólnál a....- kezdett mondandójába mosolyogva.
Vártam, hogy befejezze de nem szólt semmit.. Ott ült velem szemben egy moccanás nélkül.
Kéken csillogó szemei egyik pillanatról a másikra sötétedtek el..
A boldog mosoly is eltűnt az arcáról.. Mintha egy fekete alig látható, mégis észlelhető lepellel takarták volna be. Nem értettem semmit. Mi van vele? Majd hirtelen minden sötétbe borult és egy erdőben találtam magam. Velem szemben pedig a szőkeség állt...
Lassan közeledett felém, aztán megállt előttem.
Óvatosan mintha az utolsó lett volna, megcsókolt...
 Nem tartott hosszú ideig mégis benne volt minden, amit abban a pillanatban éreztünk, vágy, szenvedély, szerelem.. Majd egy éles, hasító fájdalmat éreztem mellkasomban.. Rögtön oda kaptam  kezeim és megéreztem egy hideg, nedves tárgyat a tüdőmbe fúródva. Mikor felnéztem Niall már nem volt ott.. majd az oxigén hiány miatt a földre rogytam, Könnyeim potyogni kezdtek ahogy felidéztem minden egyes csókot és mosolyt amit tőle kaptam.. Pár percre rá semmi fájdalmat nem éreztem, könnyű és gyönyörű volt minden. Csodálkozva figyeltem az alattam lévő élettelen testet mely az enyém volt.. Ès végül leesett; halott vagyok.. " Sikítozva, könnyes szemekkel ébredtem Niall nevét kiabálva.. Megnyugodtam mikor megéreztem egy kezet az oldalamat simogatva.
Gondolom Lara az vagy Harry így megfordultam, hogy szembe legyek vele. De mikor tekintetem találkozott az övével lefagytam.. A félelem mely bennem volt leírhatatlan. Szemei sötéten csillogtak a vágytól, fel sem tudtam fogni, hogy itt van egy idegen fickó.. "Hogy? Ès miért?"
-Shhh.. Csak egy rossz álom volt.- mosolyodott el félelmetesen mire összehúztam magam.
-T...Te ki vagy? Mit keresel itt?- kérdeztem összezavarodva.. Rettegtem a sötét tekintetétől.
-Most megfizet mindenért az a pöcs...


13.Rész

Lara szemszöge~
Amint meghallottam a "meglepetés" szót Harry szájából, izgatottan rohantam a szobámba.
Az ajtót kinyitva egyszerre kapott el a fájdalom és az önfeledtség érzése.
-Te jó ég Tina!-térdeltem le az ágy mellé, hol a majdhogynem élettelen barátnőm feküdt.. Azt hiszem elaludt.
"Az egyik kék pólómban, és egy rózsaszín rövidnadrágban volt.. A felső mint mindig kicsit nagy volt rá, szőke haját egy laza kontyba fogta.
Felültem mellé az ágyra, könnyeim ahogy törékeny testére néztem egyre jobban kezdtek folyni. "Miért adtalak oda annak a szemétnek? Az én hibám, miért hagytam?!" Motyogtam magam elé, de nem kellett volna mert mocorogni kezdett.
Szemeiből kitörölte az álmosságot majd körbenézett.
-Lara.. -nyöszörgött és orráig húzta a takarót. "Nem akarja, hogy így lássam..."
-M..Mit művelt veled az a szemét?-tértem egyből a tárgyra.. Nem kellett volna mert szipogni kezdett és hirtelen összerezzent.
-Én... -motyogta meggyötört arccal.
Az egyik pillanatban Tinát figyeltem akit emésztenek a Niallel történtek, a másik pillanatban meg Harry "rontott" be a szobámba.
-Lara!-húzott odébb egy kicsit.
-Ezt nem kellett volna! Nem látod milyen állapotban van szegény?- Mutatott barátnőm felé, ki zavartan nézett rám. Harrynek igaza van, "életében egyszer".. Nem tőrhetek így rá egy ilyen különösen törékeny lányra.."
-Igazad van..-öleltem át. "Ez most nagyon jól esett".
-Menjünk le enni azt hiszem már nem olyan forró a spagetti!" Mosolyodott el.
-Egy pillanat lehívom Tinát.
 -Rendben addig lemegyek, megterítek!
Sietett ki az ajtón.
-Gyere Tina most lemegyünk enni!-próbáltam magamra erőltetni a lehetőleg ösztönzőbb arcomat. De tudtam, hogy nem lesz olyan meggyőző hisz nagyon rossz állapotban van és engem is emészt a tudat, hogy miattam vagyunk itt.."
-N.. Nem szeretnék.-nézett fel rám.
-Kérlek.. Tina enned kell.-fogtam meg kezét.
-Lara, nem szeretnék!" Hajtotta le fejét.
-Spagetti van! Azt hiszem az egy bizonyos szőke hajú, vidám, mosolygós lánynak a kedvence." Mosolyodtam el, majd ő is halványan. -most már minden pillanatban mellette leszek. Nem hagyom, hogy a sok fájdalom ami benne van eméssze. Azon leszek, hogy "felépüljön" és olyan legyen mint régen.. Niall előtt."
-Na? Mit mond ez a kis zabagép?-kérdeztem most már hatalmas mosollyal a számon.
-Lehet, hogy eszek egy kicsit.-jelentette ki egy kis erőltetett jókedvvel.
"Haladunk. Eszik.
-Rendben gyere csajszi!" Óvatosan felállt és felvette a szokásos rózsaszín kis köntösét amit egyszer egy házibulin hagyott itt. Nagyon illik hozzá ez a szín, olyan ártatlan mint ő.. Nem kellett volna hagynom, hogy Niall elvigye."
-Egy pillanat.. Megmosom az arcom és megyek!" Csoszogott a mosdó felé. Ezt tudomásul véve bólintottam egyet aztán lementem.

Tina szemszöge~
Lassan lépkedtem a kis helységbe melyben egy nagyobb tükör foglalt helyet a mosdókagyló mögött. Mikor belenéztem a tükörbe.. Mintha nem is én lettem volna, csak egy meggyötört, fájdalommal teli agyhalott.. Miért történt ez? Olyan rossz..
 Nem nevetek.. Fáj minden egyes porcikám. A szemeim beesettek.."
Lassan megengedtem a vizet aztán arcomra locsoltam egy kicsit. Mikor kezem végig húztam arcélemen könnyezni kezdtem ahogy visszagondoltam a tegnap estére..
"-Gyere ide te ribanc!" Üvöltött a szőkeség.
Én csak ültem a széken térdeimet összehúzva pityeregve. Nem akartam oda menni.. Féltem, hogy megint megüt. Hallottam dühös lépteit egyre közelebbről.
-Mit mondtam neked?" Éreztem ahogy kezét a hajamba vezeti és ránt rajta egyet. Fejbőröm mintha leszakadt volna koponyámról.. Égetett a fájdalom mely átjárta egész testemet.
Csak zokogtam, kiabálni nem mertem, akkor jobban fájna..
-Én..."
Abbahagyta majd letérdelt elém. Azt láttam rajta, hogy össze van zavarodva.
-Szeretlek Tina..-tette kezeit térdemre. Nem hiszek neki.. Ha szeretne nem tenné ezt. Még mindig csak zokogtam szó nélkül ültem ott a padlót nézve. Ez a kapcsolat már rég halott." -Mondj már valamit!-emelte fel hangját mire összerezzentem.
-Szólalj már meg! -csattant keze arcomon mire leestem a székről.. Ott feküdtem istenhez fohászkodva, hogy legyen már ennek a sok szenvedésnek vége.."
Gondolataim gödréből Lara hangja rántott vissza.
-Tina siess!-kiáltott fel.
Könnyeimet letöröltem majd lesétáltam.
-Ez az én hibám.. Miért hagytam, hogy Niall..-hallottam meg Lara hangját. "Azt hiszi, hogy ezt ő okozta.. Pedig nem. Ez az én hibám miért nem mentem el tőle. Bármikor otthagyhattam volna.."
-Ezzel most ne terheld magad.. Nem a te hibád hanem az enyém..

A lényeg, hogy ő jól legyen, hogy felépüljön testileg és lelkileg is."
Mondta Harry nyugtató hanggal. Meguntam az egy helyben toporgást és a bordám is szúrni kezdett. "Mondanom sem kell, hogy Niall miatt". Így lementem.
-Itt vagyok. -erőltettem magamra egy halvány mosolyt.
-Kis zabagép! Ülj le.-kuncogott Harry mire Lara is mosolyogni kezdett. "Tudom, hogy csak azért csinálják mert ilyen helyzetben vagyok.." Leültem Lara mellé majd néztem ahogy tesz a tányéromba "egy kicsit többet amit én meg tudnék enni" aztán elém rakta és egy "Jó étvágyat" után mindhárman enni kezdtünk. Apró falatokat erőltettem a számba amik a nyeléskor égették torkomat.
-N.. Nekem ennyi elég volt.-jelentettem ki érdes hangon.
Láttam az arckifejezésüket nem tetszett nekik, hogy ilyen keveset ettem de nem hozták szóba.

Harry szemszöge~
Nagyon megviselte Larát ez a helyzet.. Tináról nem is beszélve.. Összeszorul a torkom ha látom mit tett vele az a mocsok Horan. De tudom, hogy addig nem nyugszik míg az övé nem lesz Tina ezért próbálok én is minden pillanatban a lányokkal lenni de ez ma este nem fog sikerülni. Zaynel kell találkozzak meg kell beszélnünk mindent ami a bandával kapcsolatos..

Este~
-Lara el kell mennem!-léptem be a szobájába ahol Tinával beszélgettek.
-Mi? Hova?-tette fel a szokásos kérdéseket.
-Lara.. El!-mondtam majd lesiettem a lépcsőn és az éj fekete Roveremmel a találkozó helyszínére mentem.

Lara szemszöge~
Harry megint olyan fura.. Itt biztos, hogy van valami..
 Az utóbbi pár napban vegyes érzelmeim voltak. Tina egyre jobban megnyílt és elmesélte mit művelt vele az a szemét.. Nagyon bántott a tudat, hogy ezt kellett átélje de ami még jobban az az, hogy valós érzelmeket táplál Niall Tina iránt..
Harry minden este elment.. Ez még jobban felhúzta az agyamat..

Este~
Olyan hét óra körül lehetett mikor Tina elaludt és Harry mint minden este bejött, hogy elmondja el kell mennie mert "dolga van".
Elegem lett így miután elment bezártam a házat és az autómba űlve utána mentem.
Egy elhagyatott raktárhoz ment ahol még két autó parkolt.
Csöndesen lépkedtem a raktár ablakához, hogy lássak. Nagyon rossz ötlet volt mert megbotlottam egy eldobott üvegben és lefejeltem az ablakot ami eleve is törött volt és megvágta a homlokom.
-Ez mi a fasz volt?-kérdezte Harry amint észlelte jelenlétemet.
-Louis nézd meg!-parancsolt rá a barna hajúra aki felém indult.
Az autómhoz rohantam majd a gázra tapostam és elindultam vissza.
Mivel észrevettem, hogy az a Louis utánam jött és követ így egy fél órás kerülő úton mentem vissza.
"Mi a szar van Harryvel? Mibe keveredett már megint?"
A házhoz érve észrevettem, hogy a bejárati ajtó fel van feszítve és nyitva van.
Rögtön a szobámba rohantam ahol Tinának kellett volna lennie.
De nem volt ott..
-Te jó ég! Ezt nem hiszem el! Tina.. Hol vagy?-borultam a földre zokogva.
-Az a mocsok..."

12.Rész

Reggel nem tudom mikor ment el Lara, de már csak arra eszméltem fel, hogy valaki esze veszetten dörömböl az ajtón. Megnéztem mennyi az idő 10:08! Uh ennyire el aludtam volna? A dörömbölés nem akart alább hagyni így kénytelen voltam le menni.
- Megyek már!- kiáltottam. Kezem a kilincsre raktam és szélesre tártam az ajtót.Zayn volt az!
- Nem meg mondtam, hogy csak akkor gyere ha előtte felhívsz?- rivalltam  rá azonnal.Mi lett volna ha Lara is itt lett volna... bele se mernék gondolni.
- Bocs főnök- forgatta meg a szemét majd folytatta- de nem lehetett elérni téged és mivel zűr van a paradicsomba el kellet jönnöm.- fejezte be mondani valóját. Én csak fel húzott szemöldökkel meredtem rá.Már szólásra nyitottam volna ajkaim amikor közbe vágott. - Be engednél végre?- arrébb léptem az útból így be tudott menni, mielőtt becsuktam volna az ajtót körbe néztem nem-e követte valaki.
- Beszélj- mondtam kertelés nélkül.
- Na hát Styles nem vagy valami kedves vendéglátó- mondtam gúnyosan.
- Mivel Lara bármikor meg jöhet. Nem akarok kockáztatni!- sziszegtem neki. Látta, hogy nem vagyok vicces kedvemben.
- Dave újra a városban van- jelentette ki.
- Dave??
- Igen ő.
- De hát apám meg tiltotta, hogy vissza jöjjön. Apám se volt egy jó ember, de legalább egy valamiben egyetértettünk őt ki kell iktatni bár mely módon.. azt hittem már meghalt.
- Na épp e a lényeg. mivel apád tiltotta ki őt, de apád meghalt. Vagyis a törvény eltörölték. te is tudod mi a szab....
- Rohadtul ne mond nekem mi a szabály és mi nem. Hisz ebben éltem- csattantam fel.- Gondolom akkor arról is tud már, hogy el fogadtam a posztot ?- kérdeztem mire egy aprót bólintott.-Akkor jöjjön a nehezebb része... Laráról tud?-suttogtam el haló hangon.
- Mindent valószínűséggel!
- A picsába Zayn!- kiabáltam.-Egyetlen dolgot kértem Larát hagyjuk ki az egészből.. és, hogy ne tudjon semmiről.
- Harry nem titkolhatod el ezt az egészet előle- csóválta a fejét rosszallóan.- Mit gondolsz nem fog csalódni benned mikor meg tudja? Csak úgy hagyni fogja szerinted, Hm?- kérdések sokaságát tette fel mind ketten tudjuk mi a válasz. De nem érdekel! Larát ki hagyom az egészből és végig vele maradok. Kell nekem!
- Semmi közöd hozzá!-sziszegtem az arcába.- Törődj a magad dolgával! Most menj és mond el a többieknek is.
- Egy baráti tanács akart lenni-mondta mielőtt fogta kitárta az ajtót kilépett és be csapta maga után az ajtót engem a gondolataimmal hagyva. Dave egy pszichopata nő gyűlölő gyilkos. Jó tudom ez rám is igaz valamelyest hisz én erőszakoltam meg Larát , de nem tudnám még egyszer bántani. De eltértünk a témától Larára szabadítottam egy két lábon járó gyilkos fasz fejt. Akinek csak a pénz. a szex és a drogon kívül az én posztom kell neki. Kell ennél több?-kérdeztem gúnyosan magamtól. Mindent meg kell tennem, hogy el nyerjem Lara szívét... és azért is még ezek ki nem derülnek boldogok legyünk.Gondolkodj minek örülnek Lara a legjobban.......... vagy inkább kinek ? Tina hát persze! Gyorsan elő kerestem a telefonomat  miközben minden második dologba fel estem, de ez most mind nem számított. Végre meg van ki kerestem Niall számát és tárcsáztam...
- Niall hozd el hozzánk Tinát-kezdtem bele köszönés nélkül.
- Mi Harry megörültél??Attól. hogy még segítek a bandádnak nem vagyunk puszi pajtások-mondta gúnyosan.
- Hozd el ide vagy én megyek érte. Szinte megölöd a lányt nem tudom mit tettél vele, de olyan mint egy élő zombi. És amúgy is csak egy telefon hívásom és te meghalsz Tinát meg oda adom valamelyik pöcsnek a bandából- mondtam neki a hazugságot Niall-re szükségem van Tina pedig Lara legjobb barátnője ezt nem tenném.Csak is miatta jézusom Styles itt te vagy az egyetlen pöcs mi ez a sok érzelem. De érte mindent!
- 10 perc és ott vagyok- rázott vissza Niall hangja.Majd lerakta. Kicsit rendet raktam, hogy rend legyen és Lara ne szóljon... mert attól még, hogy együtt vagyunk vagy mi nekem ugyan úgy kell takarítanom tényleg akkor mi most járunk? Csengő hangjára riadtan kaptam fel a fejemet és mivel épp az asztala alatt matattam ezért pont be vertem a fejem. Szitkozódva mentem ajtót nyitni. Ki nyitottam az ajtót és Niall  állt ott Tinával.. Szörnyen nézett ki szeme be volt esve ajkai ki repedeztek haja egy széna kazalra emlékeztetted. Csak árnyéka ön magának.
- Jézusom Niall mi a szart csináltál vele?- akadtam ki a lány megjelenésén. Válaszra se méltatott csak a lány felé fordult és átölelte láttam, hogy valamit suttog a fülébe mire a lány össze-össze rezzen és fájdalmas grimasz suhan át az arcán. El engedte őt és arrébb álltam, hogy be mehessen amit készségesen meg is tett.
- Mit csináltál vele?-kérdeztem még mindig kábultan.
- Nem engedelmeskedett nekem pedig el borult az agyam- nem kellet fojtatnia ahhoz, hogy tudjam mi történt.- Menj haza és szedd össze magad!-mondtam bunkón majd az orrára csaptam az ajtót. Bent a nappaliba találtam meg a lányt aki a kanapén kucorogva reszketett. - Öhm Lara nem sokára jön addig el mehetsz fürdeni én meg össze dobok valami kaját jó?- kérdeztem udvariasan mire ő csak  félénken bólintott. Fel ment az emeltre addig elkezdtem a milánói alapját. Épp be fejeztem amikor Lara toppant be. Oda rohant hozzám és egy szűzies csókot nyomott a számra.
- Isteni illat van- harapott alsó ajkába amitől meg örülök- Azt hiszem meg tartalak!-jelentette ki. Mire a szememet forgattam.
- Haha nagyon vicces.
- Tudom- húzta szélesebb mosolyra ajkait. Megfordultam elzártam a gázt.
- Van fent egy meglepetésed!-fordultam meg. Láttam a gyermekded izgalmat rajta néhány másodperc múlva csak a hűlt helyét láttam. Még halottam ahogy Lara fel kiállt örömében majd egy ajtó csapódást. Fel lopóztam én is és hallgatózni kezdtem.
- Mit tett veled az a barom?
- Hát................................

11.Rész

Az út hazafele csendesen telt. Csak szipogtam ahogy égő fejbőrömre tettem apró kezeimet. "Elmebeteg idióta.. Én ezt már nem bírom. Rossz ötlet volt kihozatni a börtönből.. Tinát is ahogy megláttam a szívem szorult össze.. Mit tettem? Ez mind miattam van, mert odaadtam" a másik elmebetegnek.." Gondolkodtam el.. Észre sem vettem de már otthon voltunk.
Kiszálltam majd apró léptekkel a házba siettem. Meg sem álltam a szobámig aminek ajtaját hangosan pont Harry előtt csaptam be és kulcsra zártam.
"A szituáció pont olyan volt mint a tegnapi egy eltéréssel.. Most bántott."
-Nyisd ki! Vagy betöröm! -hallottam meg az idegesen dörömbölő Stylest. "-Basszameg!" ütöttem a falba. "Igazából nem is magam miatt aggódtam, mert fel tudom találni magamat minden helyzetben. Most sokkal inkább a legjobb barátnőm életéért, olyan ártatlan, Ha Niall bántotta én.. Ahj!!! Minden az én hibám.. Ha akkor nem hozom ki Harryt Tináér cserébe most nem lennénk itt.. Hát persze akkor úgy gondoltam, hogy visszaadok neki mindent amit velem tett aznap este de most?! Úgy érzem ő irányít már megint..  És magamnak sem merem bevallani de vonz.. Akármilyen is de vonz." Gondolataimból ismét Harry hangja rázott fel.
-Ne idegesíts jobban fel!
Mikor kis idő után sem kapott választ megelégelte és valósággal kiszakította az ajtót. Az ágyamhoz rontott ahol könnyeimmel küszködve feküdtem. Nem figyeltem rá csak zokogtam. -A rohadt életbe te..
Kezdett bele üvöltözésébe de mivel tudtam, hogy a "kurva" szót akarja használni közbe vágtam.
-Kurva?! Gyerünk mond csak ki! Nem bírod elviselni ha egy lány irányít!-köptem a szavakat miközben feltápászkodtam.
-Kussolj!-jött felém erélyesen.
-Nem! Harry az én tulajdonom vagy! Nem engedem hogy..
-Azt mondtam csend! -döntött le az ágyra nem törődve kapálózásaimmal.
-Harry te beteg vagy! -dadogtam.
"Annyi minden van amit nem értek..
Tegnap az a bandavezér ügy, ma meg Tináék.. Mit tett vele Niall?"
Tudom gyűlölnöm kéne de nem megy... Minden olyan rossz.."
 Az ágyon feküdtem rajtam az erőszakos Harry Stylessel..
Csak a fújtatását hallottam amik félbeszakították a belső vívódásaimat önmagammal. "Gyűlölöm magamat" Csókokkal halmozz el én pedig csak fekszem és várom, hogy abba  hagyja. Már csak arra eszmélek fől, hogy szája el hagyja a testemet és szememet kémleli.


- Harry Styles
Lara nagyon fel bosszantott azzal, hogy el ment.Meg mondtam neki, hogy maradjon itt , de nem ő el ment még hozzá Niallhöz. Rá jött valamelyest, hogy össze dolgozunk. Nem szabad tudnia semmiről nem akarom, hogy meg tudja mondom magamba. Miközben Larra testét csókolgatom ahol nem ruha fedi, Nem reagál ezért a elszakítom a kapcsolatot a testével és a szemére koncentrálok. Nem akartam bántani, de annyira fel cseszett,
- Lara nem vállaltam el- mondtam neki szem rebbenés nélkül a félig hazugságot. Láttam rajta, hogy erősen gondolkozik azon amit mondtam. Remélem el hiszi mert azt akarom, hogy az enyém legyen nem akarom el veszíteni most már nem! Tudom, hogy önző dolog és sok veszélybe keverem bele ezzel, de nem érdekel önző vagyok és kész, Mindent meg fogok tenni azért, hogy ne tudja meg mi is folyik a háta mögött a házába és azért is, hogy meg védjem! Éreztem, hogy mocorog alattam így gondolataimat kikerülve a rá néztem.
- Honnan tudjam, hogy nem-e hazudsz? - kérdezte csillogó szemekkel melyek már már könnyesek voltak.Lehunytam a szemem és fel vettem a póker arcom.
- Mert nem tudnák neked hazudni, bíz bennem Lara - nem válaszolt így bátorságot vettem és aljaimat az ő ajaki ellen nyomtam. Nem válaszolt.... nem is tudja mennyire őrületbe tud kergetni ezzel. Bele morogtam a csókunkba mikor éreztem, hogy enged és ujjaival a hajamba szánt. Ajkaink tökéletes össz.. hangba mozognak. Lassú mégis szenvedélyes csókot váltottunk. De mint minden szép pillanatnak ennek is vége szakadt a levegő hiány miatt. Fel nyitottam a szemem és Lara ki pirult arcával találkoztam. Olyan ártatlan kis lányos volt holott pont az ellenkezője és talán ezért vonz... ki mer állni magáért és nem nyuszi viszont törékeny és szenvedélyes. Le gördültem róla és hátúról magamhoz húztam.
- Aludjunk!
- Jóét Harry!
- Jóét édesem!- mondtam neki és bele csókoltam nyak hajlatába mire beleremegett. Jó érzés, hogy ezt váltom ki belőle.... Már csak azt kéne tudni meddig tudok neki hazudni....

10.Rész

- Szállj ki! -parancsolt rám ahogy kinyitotta nekem az ajtót.
Szótlanul tettem amit mondott, majd a ház felé siettünk.
Az eső még mindig esett, láttam ahogy egy kósza csepp lepereg
Harry komor arcán.
Miután bementünk egy szó nélkül a szobába mentem és magamra zártam az ajtót.
-Lara! -nyisd ki!
Most másodszorra szólt hozzám a "park incidens" óta. Hallottam ideges szuszogását miközben az ajtót verte.
Az ágyra huppantam magamra pillantva meggondolatlanul, hisz folyt rólam a víz.
Rögtön felálltam mit sem törődve Hazza ideges hangjával s kutatni kezdtem száraz ruhák után a szekrényben.
Egy sima kék farmernál és egy fehér felsőnél maradtam amiket rögtön magamra kaptam.
-Lara nyisd ki vagy berúgom ezt a rohadt ajtót! -hallottam kintről a göndör ideges hangját.
Nem akartam, hogy berúgja az ajtót és a vizes ruhák sem maradhattak itt, így a kezembe vettem őket kizártam az ajtót s a mérgesen fújtató Harryvel nem törődve a mosdóba mentem.
-Lara gyere ide! -morogta megint.
-Nem parancsolhatsz nekem! -szóltam vissza könnyedén.
-Igen? Ilyet soha többet nem csinálhatsz! -rántott magához hirtelen.
-Harry hagyjál! -fordítottam el fejem.
-Mondom ilyet többet ne merj tenni! -nyomta száját erőszakosan az enyémre.
"Már megint ő irányít.."
-Most letusolok! Ne merj elmenni mert megtalállak! -parancsolt ismét rám.
Bólintottam egyez majd a nappaliba mentem és a kanapéra dőltem.
"Miért fordul mindig a kocka? Miért van úgy, hogy én irányítom aztán ő engem?..."
-Te jó ég Tina! Mi lehet vele?
 Adtam hangot ijedtségemnek.
"Biztos, hogy már otthon vannak! Meg kell bizonyosodjak róla, hogy Tina jól van" Nem érdekelt Harry felvettem a Conversemet és a dzsekimet, majd kapucnimat fejemre húzva halkan kimentem az ajtón és futásnak eredtem. Egészen Tináékig rohantam remélve, hogy otthon vannak. Ahogy oda értem hangosan dörömbölni kezdtem a bejárati ajtón.
Halk csoszogásra lettem figyelmes. "Ez tipikus Tina."
-Lara!.. -emelte rám tekintetét. Arca a megszokott hófehérnél is világosabb, szemei mintha kialvatlanok lennének.. "Fura ő nem ilyen szinte mindig mosolyog,  ahogy meglát a nyakamba ugrik és vidáman köszön, élettel teli most meg olyan mint a halott változata."
-Tina jól vagy? -kérdeztem aggódó tekintettel.
-I..Igen jól.. Mit akarsz? -dadogta remegő hanggal.
-Nem, te nem vagy jól mit művelt veled? -léptem beljebb majd átöleltem törékeny testét. "Tina sosem volt az az "erős" lány.. Törékeny, vidám akár egy kisgyermek csillogó tekintettel. Kettőnk közül én voltam (vagyok) az erősebb lelkű lány ő sosem volt képes megütni senkit (nem mintha szüksége lett volna rá, hisz mindenkivel kedves aranyos)"
-Kérlek menj el.. -motyogta élettelenül.
"Olyan rossz így ránézni. Mi a szart csinált vele Niall?"
-Tina ki az?! Gyere ide! -hallottam meg a szőkeség ideges hangját. "Most pont olyan mint Harry. Mi történt vele? Hisz ő rendőr, ő mentett meg"
-Mi az isten van veled Niall?! Mi a szart csináltál vele?" .mutattam a mellettem álló élettelen lányra.
-Semmit.. Menj innen! -mondta keményen.
 -Nem! Magammal viszem! Itt nem marad! -fogtam meg Tina kezét.
-Tina gyere ide! Te nem mész sehova! -parancsolt rá de meg sem moccant így egy könnyed mozdulattal kitépte karjaim közül.
-Nem látod mit művelsz vele? Olyan mint egy halott! Hagyd őt! -adtam ki magamból minden dühömet.
-Nem teszek vele semmit! Szeret engem!
-Nem! Eddig minden pillanatban nevetett elveszed tőle az életet! -üvöltöttem torkom szakadtából a szőkeségnek. "Mi az isten történt ezzel a szerelmes fiúval miért csinálja ezt Tinával?"
-Hm.. Nem emlékszel az alkura? Odaadtad nekem." -jelentette ki.
"Istenem.. Ezt rohadtul elfelejtettem. De akkor még más volt. Két hónapja nem láttam őket és ez lett? Miért lett ilyen Niall?"
-Ott a barátod! -nevetett fel keserűen Niall.
Mivel nem volt becsukva az ajtó így láttam ahogy közeledik az igencsak mérges Harry.
-Lara te mi a szart keresel itt? Megmondtam, hogy ne menj sehova! -rántotta meg erőszakosan kezemet. A fájdalom egész testemben égett.
-Jobb lesz ha most megyünk! -rántott rajtam ismét.
-Nem! Magammal viszem Tinát! -kezdtem el hisztérikusan kapkodni Tina után aki csak halkan könnyezett.
-Kibaszottúl nem fogod beleütni azt a csinos kis orrodat az életükbe! Ne akarj felidegesíteni! -tépte meg hajam Sokkal jobban fájt ez mint az előbbi rángatás". Ilyet még nem csinált velem.
-Gyere! -vezetett ki a kocsiig.
-Ilyet többet ne merj csinálni.

9.Rész

-Harry ez meg mi?-pislogtam értetlenül.
-Lara én..
Kezdett volna el tiltakozni de nem engedtem neki.
-Nem! Mi folyik itt? Milyen banda? Ès ki ez?"
Mutattam a mellettem álló szótlan fickóra.
-Ez? Kicsikém ebbe nem kéne bele szólnod!"
Vágott vissza a férfi.
"Mit képzel ez? A én házamban az én nappalimban van."
-Kicsikém? Semmi keresni valója itt!
-Az ilyen tüzes lányok már rég..
-Zayn fogd be! -motyogta Harry az idegennek.
-Nem! Harry mond el, hogy mi ez? Milyen banda? Már megint a mocskos életed! -tőrt ki belőlem az eddig elfojtott dühöm.
-Egy ilyen szép hölgy nem beszélhet így! -lépett közelebb a férfi.
-Vége Harry visszavitetlek Niallel! -kiabáltam.
-Hm.. Horan? A régi barát..
Szólalt meg ismét.
-Lara gyere ide! -parancsolt rám Harry.
-Niall? Te jó ég Tina.. -úristen ha Niall a banda tagja. -hagyjál! -rontottam ki a bejárati ajtón.
Basszameg..
Csak rohantam Niallékhez. Nem láttam Harryéket valószínű nem látták hova megyek..
"Olyan hülye vagyok.. Oda adtam a legjobb barátnőmet ennek a rohadéknak."
Mikor odaértem Niallékhez csak dörömböltem az ajtón.
Senki sem nyitotta ki..
-Istenem.-dőltem elernyedten az ajtónak.
Éreztem ahogy meleg arcomra egy hideg csepp esik.
-Nagyon jó te is kezdj el esni! -kiáltottam az égre nézve. Egyre jobban kezdett esni így elindultam céltalanul előre.
A park tűnt a legjobb helynek ahova mehetek.
Mostanra az eső is háromszor annyira esett mint 10 perccel ezelőtt.
Leültem egy fa mellé, hogy ne érjen annyira az eső...
 -Öltözz fel!' -emlékszem mikor elém dobta a ruháimat.. Akkor "ismertem" meg..
-Feljelentelek te szemét! -vágtam pofon.
-Tedd azt! Ismersz? Nem.
Tudod a nevem? Nem.
Menj csak baby!"..
Minden egyes szavára emlékszem. Miatta történt minden. Úgy felfordult az életem..
És Tina.. Mi lehet vele?" Niall aki rendőr te jó ég.. Igazából egy bandatag.." És oda adtam egy ilyen embernek a barátnőmet.. Gyűlölöm magam.."
Éreztem ahogy a sós könnycseppek lefolynak arcomon.. "Istenem, mi lesz velem?"
- Mit tettem, hogy ezt kell el viseljem. Nem érdemlem ezt- motyogtam magam elé miközben egyre jobban zuhogott az eső. Majd fel emeltem a fejem és meg láttam őt a padoknál ahogy idegesen telefonál. Elkel tűnőm innen, de gyorsan mielőtt észre vesz. Gyorsan fel álltam és elkezdtem hátra felé araszolni, de hirtelen meg botlottam valamiben és hangos sikítás kíséretben elvágódtam. Nem láttam, de tudtam, hogy felém tart és nagy bajban vagyok. Lassan ki nyitottam a szemem és egy dühős smaragd szempár ütközött az én barnáimmal. Egy szó nélkül felemelt a karjaiba és egy fekete autóhoz sétált, majd berakott az anyós ülésre. Ő is be szált mire szólásra nyitottam a számat.
- Majd otthon megbeszéljük- morogta és be indította a motort. Ez nem lehet igaz most mit akar megint velem csinálni... Már megint ott tartottunk, hogy én vagyok az áldozat ő meg a vadász és ez nekem nem tetszett!

8.Rész

Larával az egész estét együtt töltöttük. Beszélgettünk és édes dolgokat suttogtunk egymás fülébe, majd össze bújva gondolkoztunk. Miután elaludt a karjaimban, szemeimet minden pillanatban rajta tartottam.  Majd el gondolkoztam ... "Most akkor mi van??" Nem értem, hisz még sosem volt barátnőm. Mindegyik " barátnőm" csak szexpartner, vagy csak spontán jött valami, vagy még az sem.. Ugyanis nem vagyok egy könyörgő típus. De ha kell valami meg szerzem így van ez most Larával is ... Már egy ideje figyeltem és még csak észre sem vette. Ő az enyém és mindent megfogok tenni, hogy ne tudja meg a múltam egyik legsötétebb részletét. Ugyanis elég rossz dolgok voltak. Nem vagyok büszke rá,  de kit érdekel megtörtént és már változtatni sem tudok. De nem is akarok, mert lehet hogy nem találkoztam volna Larával. Már három óra is elmúlhatott mikor éreztem, hogy kezdek gyengülni, majd álomra hajtottam a fejem. Reggel arra ébredtem, hogy Lara ki akar szabadulni karjaim közül mire szorosabban húztam magamhoz.  Nem engedtem el de csak nem hagyta abba a fészkelődést.
- Hová mész?- nyöszörögtem kómásan.
- Harry te lustálkodhatsz de nekem van munkám is!- amint ezt kimondta karjaim meg feszültek körülötte. Tisztában voltam mivel dolgozik. A ruházati üzletből ki rúgták és most pincér lány.
- Mondj fel!- mondtam neki közben kinyitottam fáradt szemeimet.
- Tessék?- húzta fel a szemöldökét. - Harry én ........ mi ebből élünk kell az a munka!
- De hogy kell az majd én eltartalak és különben is nem engedem, hogy azok a mocskos férfiak hozzád nyúlkáljanak!- feleltem láttam elkerekedett szemeit. Basszus...
- Honnan  tudod, hogy hol dolgozom?- éreztem a hangján hogy egyre idegesebb. Így a legértelmesebb választ adtam neki.
- Titok- gratulálok Styles! képzeletben hátba veregettem magam. Pont Larának mondok ilyet aki a legapróbb dolgon is fel húzza magát.
- Ez nem válasz- tépte ki magát kezeim közül. A szekrényhez sietett, pár cuccot kivett belőle és a fürdőbe vonult.
Nem akartam felkelni de muszáj volt. Az említett helységhez siettem és dörömbölni kezdtem az ajtón, hogy engedjen be végre.
-Lara! Nyisd ki!" -parancsoltam rá.
Mivel nem reagált visszamentem a szobába, hogy ott várjam meg.
Kb. negyed óra múlva kitévedt a mosdóból, majd figyelemre sem méltatva elment.
"Ahjj" Styles nagyon nagy vagy! Ismét alakítottál!"
Ennyi "stressz" után az ember csak pihenni tud így én is azt tettem. Visszafeküdtem de alig telt el öt perc és valaki kitartóan dörömbölt az ajtón.
-Megyek már! -keltem ki az ágyból és az ajtóhoz siettem. Aki viszont ott várt nagyon lesokkolt.
-Zayn Malik.. A régi társam. Vele csináltam minden nagyobb hülyeségemet. A mentorom" volt. Ő tanította meg nekem, hogy-hogy legyek feltűnésmentes az "átlag" emberek közt. Apám jobb kezének is mondhatnám.."
-Styles! Jó újra látni! -jött beljebb.
-Te mi a szart keresel itt? -néztem rá elkerekedett szemekkel.
-Nem is örülsz nekem Harold? -ült le a kanapéra.
-Mit akarsz?

-Apád meghalt. -jelentette ki ridegen.
"Apám.. A banda vezére meghalt?.. Különösebben nem foglalkoztatott ez, hisz neki csak a banda számított és, hogy belőlem is minden áron vezért csináljon. Benne voltam ebben a mocskos bandában de vezér sosem akartam lenni"
-És mit kezdjek vele? -vetettem fel neki lomhán ezt a kérdést. Mintha csak azt kérdeztem volna "Focizunk?"..
-A helyzet az, hogy mivel apád meghalt neked kell elvállalni a vezető szerepet! -ahogy kimondta ezeket Lara lépett be a nappali ajtaján...

Lara szemszöge~
"Miután eljöttem otthonról és beértem a munkahelyemre a főnököm azzal fogadott, hogy ma nem kell dolgoznom mert sürgős elintézni valója akadt és egyik pincérlány sem dolgozik ma.
Így haza siettem. Halkan bementem a bejárati ajtón tekintettel a tudomásom szerint alvó Harryre a nappali felé vettem az irányt, hogy lepakoljak. De nem mentem be ugyanis az említett helységből hangok szivárogtak ki, vélhetőleg Harry és egy idegen. Így megálltam az ajtóban és hallgattam őket.
"-És mit kezdjek vele?" -kérdezte Harry a szokásos szarkazmussal hangjában.
 -A helyzet az, hogy mivel apád meghalt neked kell elvállalni a vezető szerepet!" -mondta az idegen. "Mit kell elvállalnia? Gondolom a sötét múltjából egy piszkos ügy.. Nem bírtam tovább várni berontottam az ajtón.
Mindkét férfi tekintete rajtam állapodott meg.. Elkerekedett szemekkel néztek rám mintha egy másik világból szárazó lény lennék aki megérti, hogy miket mondanak.
"-Harry ez meg mi?..


7.Rész

-Harry hagyjál! -nyitotta ki az ajtót, majd kisétált rajta.
-Bassza meg..
Motyogtam magam elé.
"Nagyon-nagyon összezavart ez a lány azt sem tudom, hogy mi van velem."
Annyira fáradt voltam és ideges, hogy az erőszak ellen az alvást választottam.
Este~
Miután felkeltem hangokra lettem figyelmes:..
"-Lara nyisd ki! Hallod!
-Nem! Menj innen! Kérlek.."
Amint fől eszméltem kócos hajamba túrtam és lerohantam az emeletről de amint megláttam kit akar kitessékelni Lara a lakásból.. Visszagondolva a tegnap este történtekre
 ismét elöntött a düh és a féltékenység.
-Te mi a szart akarsz? Szeretnél még jobban kapni? -rohantam az ajtóhoz ahol a fiú állt.
-Fogd be te beteg állat! -szólt vissza hátrébb lépve.
-Most volt elég! Nyúltam utána mintsem törődve Lara próbálkozásával, hogy leállítson.
-Harry fejezd be! -állt elém rémült arccal.
-Nem érdekelsz! -jelentettem ki arrébb akartam lökni de karjai körém kulcsolódtak és azt suttogta a fülembe, hogy "Kérlek ne.. Ezzel tönkre teszed azt ami felépült bennem irántad.." Erre legyengültem fizikailag épp annyi ideig, hogy becsukta a bejárati ajtót és a fiú elrohant.
-Utána megyek és addig ütöm ameddig van benne élet! -néztem Lara igéző szemeibe melyek könnyben áztak.
-Harry ne!
-Miért? -nekem már úgyis mindegy! Ott a börtön...-vettem le kezeit rólam.
-Talán mert az nekem.. -nem tudta befejezni mondandóját mert megcsókoltam. Olyan mély volt és kedves.. Ettől lenyugodtam. Felvettem majd a kanapéig lépkedtem ahova leraktam és rámásztam.
-Mond, hogy nem akarod!..-suttogtam fülébe mire végigfutott rajta a hideg
-Nem mondom! Mosolyodott el..
-Miért nem? -hajoltam hozzá a lehető legközelebb.
-Mert akarom! -csókolt meg ismét.
Amint ki ejtette erőt vettem magamon és le szálltam róla. Elég volt nekem nem csak testiség kell. Életemben először érzek valamit mint idáig egy halott ember lettem volna és most meg dobbant a szívem. Ezek a gondolatok járnak a fejembe miközben Lara értetlen szem párjába nézek.
- Mi az nem akarod .... Nem kívánsz?- suttogta. Oh ha tudná milyen piszkos gondolatok járnak a fejembe... miket nem tudnák vele csinálni. Áj le Styles! Most más kép kell csinálni mondogattam magamba miközben meg ráztam a fejem. ezáltal a göndör fürtjeim előre buktak.
- Nem erről van szó!- mondtam neki lágyan és le ültem mellé. Kezembe fogtam a kezét és igézően szép szemébe néztem.
- Hát akkor,- kezdet mérges és türelmetlen lenni. Amire én csak fel kuncogtam, hogy ezt váltom ki belőle.
- Nem .. csak - nem tudtam mitévő legyek ilyenbe még nem volt részem. Szed össze magad Styles! - Én azt akarom mondani, hogy ...- Lara érdeklődve nézett rám.- Kedvelek Lara .... basszus- túrtam bele idegesen a hajamba. Lara le dermedt szemeiben 1000-nyi érzelmet láttam át suhanni.
- Harry én...
- Tusom gyűlölsz de kérlek adj egy esélyt mindent meg teszek hogy működjön én meg változom csak adj egy.. - nem tudtam be fejezni amit mondtam mivel Lara sürgetően tapadt ajakamra. Bele mosolyogtam csukunkba mivel érzetem, hogy ő akar felül kerekedni rajtam. Amit meg is engedtem végig nyalt alsó ajkamon bejutást kérve amit meg is adtam neki ezzel elmélyítve csókunkat. Sjanos ez sem tartott sokáig mivel levegő hiányába el váltunk. Jézusom Styles! Mikor lettél ilyen érzelgős. Homlokomat neki döntve fújtam ki hangosan a levegőt majd Lara is így tett.
- Ne szűrd el Harry.. mert össze törsz! -suttogta remegve az előbbi szenvedélyes csókunk miatt.
- Próbálkozom!!!- tűrtem el egy tincset a szeméből.


Bocsi, hogy rég nem volt rész de a suli és ígérem jövőhéttől lesz minden héten rész

6.Rész

Gyengéden csókolom meg, kezem nyakára csúsztatom. Mivel a ruháját csak félig sikerült felvennie, nem szarakszok sokat. Azonnal lehúzom róla, majd kicsit hátrább lépek. Végigvezetem rajta tekintetem. Érzem, hogy farkam keményedni kezd. Nem mintha az eddigi tudat, hogy intim testrészeink csak pér centire vannak egymástól, nagyon lelohasztotta volna, de.... Ez más.
Huncutul mosolyog rám, végignyalja ajkát. Tudja, hogy izgasson fel és ez tetszik.
Már nyúlna a férfiasságomhoz, de én nehézségek árán leállítom. Mennyire szeretném én a szájában tudni magam! De van egy jobb hely is.
- Ez most más lesz. - alig hallhatóan mondom a szavakat. Most nem akarok keménységet (csak egy helyen) puszta szexet. Szeretkezni akarok.
Lehúzom a földre, hasára fektetem, kicsit felszisszen a hideg padlótól. Ráülök fenekére, majd masszírozni kezdem a hátát, néha apró csókokat is nyomok rá. Óvatosan csúsztatom belé férfiasságom, mindketten nagyot nyögünk. Olyan jó érzés benne lenni!
- Ha...Harry. - zihálja. - Látni akarom a szemed.
Megfordítom, de még mindig felette vagyok. Újra belé nyomulok. Szinte pislogni se pislogunk.
Egymás szemébe meredünk, csókokat nyomunk egymás ajkaira. Érzem izmait magam körül összehúzódni. Hangosan sikítja a nevem, közelebb visz engem is. Kicsit gyorsabban kezdek mozogni, ő pedig a hátamba karmol. Megremegek, belé ürítem magam, kihúzódok belőle.Majd az ágyra fektetem magunkra húzom a takarót s csak nézem gyönyörű szemeit..
Kb. Fél órája lehettünk ebben a pozícióban meg sem szólalva..

Majd mocorogni kezdett, kibújt az ágyból és felöltözött.
-Öltözz fel! -parancsolt rám aztán sietősen kiment a szobából.
"Harry nagyon nagy vagy" Átkoztam magam s követtem Lara példáját fel kaptam magamra a ruháimat és el hagytam a szobát.
A konyhába lépve vettem észre, hogy Lara nincs egyedül sok ismerőse van itt.
"Mi a szar.. Nem emlékszik mi történt fél órája?" A barátai kicsit sem voltak már józanok és ő is lehúzott pár pohárral. -Lara ez meddig lesz így? Kérdeztem karját rángatva.
-Harry takarodj innen! Fordult vissza barátaihoz. Nem tudtam mást csinálni tettem amit mondott senkihez sem szólva leültem a kanapéra.
"Volt egy fiú aki nagyon rá volt akadva Larára.
És ez kicseszettül idegesít hisz velem volt előtte és most elfelejtett mindent?"
-Hmm.. De jó vagy kislány!" -fogdosta végig a számomra idegen fiú Larát. Itt tőrt bennem el minden.. Felálltam és dühöngve léptem oda hozzájuk s egy mozdulattal leszedtem Laráról aki meghökkenve figyelte az eseményeket.
-Harry állj le! -kiabált Lara. "Nem érdekelt most semmi csak az, hogy senki se nyúljon hozzá.."
Mindenki kiabált Lara kapálózott. Én megállás nélkül ütöttem a fiút.
-Megölöd szállj le róla! "Húzott le egy lány akit felismertem.. Tina volt..
Nem akartam még csak véletlenül se megütni a lányt így leszálltam róla".
Tina rögtön tárcsázott egy számot ami gyanítom a mentőké.. Engem berángattak egy szobába majd mikor egyedül voltam bejött Lara..
-Megnyugodtál végre?-ült le mellém.
-Senki se nyúljon hozzád! -néztem szemeibe.
-Harry nem üthetsz agyon mindenkit aki rám néz! Különben is nekem köszönheted, hogy nem vagy börtönben!" -jelentette ki majd az ajtóhoz lépkedett.
- Az enyém vagy amúgy is..........
- Nem nem vagyok a tiéd. -mondta már majd nem ki lépett a szobából amikor..........
-Nem emlékszel mi volt két órája? Elfelejtetted, hogy lefeküdtünk?" Álltam elé a válaszára várva amit nem kaptam meg..

5.Rész

-Lara én.. -kezdtem mondandómba.
-Takarodj innen te idegbeteg nyomorult állat! -csapkodott össze vissza kezeivel.
-Állj le! -feküdtem rá, hogy leállítsam.
-Szállj le rólam! Megint megerőszakoltál! -mocorgott alattam.
-Kuss! -üvöltöttem arcába mire lenyugodott.
-Nem erőszakoltalak meg! Berúgtál! Te kérted, hogy.." -magyaráztam meg neki a történteket.
-Ez lehetetlen! Én sosem.."
-Csönd! Elmondhatom?" -néztem szemébe.
-Mond!"
-Te akartál lefeküdni velem de nem történt semmi csak egy csók.." -mosolyodtam el mikor visszagondoltam arra.
-Harry ne kamuzz takarodj innen! -nevetett fel és ismét mocorogni kezdett alattam.
Egy gyors mozdulattal megint elcsitítottam és megcsókoltam..
Ez az egész olyan hirtelen jött.
-Harry".. -nyöszörgött.
-Hm..?" -mélyítettem el csókunkat.
-Harry szállj le rólam!" -lökött le magáról.
-Nem mondhatod, hogy nem élvezted! .nyitottam ki az ajtót.
-Harry.. Húzz innen! -nevetett fel..
"Nem értem ezt a lányt, olyan ártatlan de mégis olyan magabiztos.. Talán ezért vonz annyira, mert ismeretlen számomra"..
A nap nagy részét egy polc felrakásával töltöttem Lara szobájában. Nagy mázlimra ő nem volt bent így körülnézhettem kicsit a személyes dolgai közt.
Rengeteg ékszert nézegettem és mindnek olyan "édes" illata volt. Majd egy naplót ami szerencsémre nyitva volt. Elég rég írhatott bele mert az utolsó dátum "2007. 08. 31"
-Hmm.. 12 éves volt.. -mosolyodtam el majd olvasni kezdtem.

"Ma egész nap Tinával voltam. Sokat nevettünk és elmentünk ahhoz a hídhoz ahol megtaláltuk azt a gyönyörű medált, és ma megfogadtuk, hogy soha sem hagyjuk el egymást.. Ès, hogy örökre legjobb barátnők maradunk.."
Ezt olvasva megértettem, hogy miért ilyen fontos neki Tina. Az egész gyerekkorát vele élte meg..
Tovább lapoztam a kis könyv szerűségben.
"2005. 02. 14".
"Nagyon rossz dolog történt ma.. Apa elment sosem fogom már látni.. Anya azt mondta, hogy a mennyben van és egy angyalka.. Azt is mondta, hogy vigyáz majd rám, azért, hogy sose legyek szomorú.."
Tehát az apja öt éves korában meghalt egyedül maradt az anyjával.. "Istenem.."
Vissza tettem oda a naplót ahonnan elvettem majd a fiókjához léptem. Kihúztam de rögtön visszacsuktam mert Lara bejött.
-Harry mit keresel? .nézett rám idegesen elvörösödve.
-Csak nézelődtem! -mosolyodtam el.
-Azt ne nyisd ki! -lépett közelebb még mindig paradicsom vörösen.
-Hm.. Miért ne? -vigyorogtam rá. Tudtam, hogy valami kínos dolog lehet ott ezért nem engedi kinyitni.
-Mert ne! Na menj innen! -próbált arrébb lökni de kihúztam a kis fiókot és hogy belenéztem egy perverz mosolyt villantottam.
-Hmm.. Lara csak nem?" -vettem elő a kis eszközt.
-Basszameg.."
Fogta fejét mely már tűz pirosan égett.
Szórakoztató látvány volt.. A kis angyal fiókjában egy vibrátor.. Egyre jobban vonzódok hozzá.
-Harry tedd azt le! .nyúlt felém de feltartottam kezem így nem érte el.
-Mióta van meg ez a kis játékszer?" -nevettem fel.
-Fogd be Styles! Ez nem..

-De ez az! -vigyorogtam az említett tárgyra pillantva.
-Nekem van igazi ha akarod..
-Kuss Styles! Ez nem az enyém! -próbált mentegetőzni.
-Á dehogy is a szomszéd néni hat éves unokájáé..tudod ez nagyon beindít! Rossz kislány vagy és most lebuktál!" -engedtem le karom és szemébe néztem. Arcunk egyre közelebb került egymáshoz.. Megcsókoltam..

4.Rész

Ez volt itt a második napom mint "rabszolga" és ez rohadtul idegesített, de valamilyen szinten izgat ez a határozottsága..
Csak fekszem az ágyban az előbbi álmomon agyalva. Lara volt benne, és ahogy felidéztem a képsorokat rájöttem, engem vonz ez a nő, ez az ismeretlen kemény de tudom, hogy belül érzékeny nő..

.Reggel~
Arra keltem, hogy Lara készülődik valahova.
-Hova mész? -kérdeztem kicsit sem kedves hangon.
-Kuss Styles! -vette fel ingét. "Tipikus nap. Én utálom ezt a helyzetet, de éget a vágy és ő csak utál engem."
-Nem mész el! -léptem .közelebb a lányhoz. "Azért is érdekelt, hogy hova megy mert ideges lettem mikor felöltözött így".
-Styles nem mondom még egyszer, hogy kuss! Veled ellentétben, én oda megyek ahová akarok! -jelentette ki majd el hagyta a nappalit. "Kicseszett jó.. Ő elmegy pasizni" én meg itt rohadok."
Túsznak éreztem magam.. Ez így rohadtul nem tettszik nekem irányít uralkodik" felettem...


Kb. három óra múlva eszméltem arra, hogy kívülről nevetés motyogás hallatszott. Mikor nyitódott az ajtó három lány (Larát és Tinát is bele véve)
Ès  ugyancsak három fiú jött. Csak ültem a kanapén és azokat a nyomorultakat figyeltem. Tina és még két fiú rohadtul be voltak rúgva, Lara nem annyira de ez is idegesített. Azt hittem, hogy agyon ütöm őket..
Bő fél óra múlva elmentek. Lara mostanra teljesen lerészegedett.
Ledőlt a kanapéra majd fejét lábamra hajtotta.
"Ez elég váratlanul ért.. Igen bevallom ebben a két napban sokat gyengültem, olyan dolgokat kényszerített rám amiket férfi soha sem csinált volna meg."
-Lara feküdj le! -parancsoltam rá.
-Kuss Styles! -nyökögte forgolódva.
-Nincs kuss gyere! -álltam fel aztán felvettem. "Tudom, hogy ő "uralkodik" felettem de nem hagyom."
-Harry tegyél le el megyek! -ütötte mellkasomat.
-Shh.. Aludnod kell részeg vagy! -nyitottam be szobájába és az ágyra fektettem.
-Harry! Gyere ide! -mutatott másik felére.
Odasétáltam majd melléfeküdtem. "Akármennyire is akartam és utáltam is egyben, nem hagyhattam magára."
-Harry.. Tudod nagyon, nagyon, nagyon akarlak!" -nevetett fel és odabújt hozzám.
-Nem feküdj vissza! Mondtam összezavarodva.
-Harry! Büntess meg! Húzta ránk a takarót.
-Shh.. Aludj! -néztem szemébe. "Érdekes.. Annyira vonz ez a lány.. Mégsem csinálok semmit sem. Talán azért nem mert kihozott, vagy mert nem tudnék neki ártani."
-Harry.. Azt akarom, hogy.. -kezdett bele de nem tudta befejezni mert megcsókoltam.
-Harry! -kuncogott majd ismét hozzám bújt.
Ezután már nem hallottam a hangját. Elaludt.

Reggel~
Lara még mindig alszik így csak néztem gyönyörű arcát..
Majd kinyitotta szemeit és rám nézve lefagyott.
-Harry te mi a szart keresel itt?...

3.Rész

Utána mentem, beültünk a kocsijába és elindultunk. Tudatlanul bámultam egész úton. Miután megérkeztünk "feltételezem a házába" flegmán körbevezetett és közölte, hogy most már az ő tulajdona vagyok.
-A vendégszoba a tiéd! -mondta majd beinvitált a szobába. Ohh mostantól itt fogok lakni. Egyedül azt nem tudtam, hogy mit akar velem.
Nem bírom ha uralkodnak felettem így megpróbáltam kitörni".
-Most elmegyek!- jelentetem ki majd az ajtó felé lépkedtem.
-Styles! Ki mondta, hogy elmehetsz?! -nézett rám lekezelően.
-Azt csinálok amit akarok!
-Nem hiszem! Azt csinálod amit mondok és akkor amikor azt mondom!- sétált elém teljes nyugodtsággal.
Egész más volt mint a többi lány, őt nem irányíthattam.
-Idefigyelj te ribanc! Nekem te nem parancsolsz! -szorítottam meg kezét..
-Vagy ez, vagy az életfogytiglan.. Nekem mindegy!" -rántotta ki csuklóját kezeim közül.
Majd bezárta a bejárati ajtót.. Idegesen lépkedtem vissza a nappaliba.
-Először is pár szabály!
Állt meg előttem. "Szabályok? -nem korlátozhat engem egy nő..
-Mi az, hogy szabályok? -kérdeztem felháborodottan.
-Első szabály: Azt csinálod amit mondok!
-Második: Akkor amikor mondom!
-Harmadik: A tulajdonom vagy!
- Negyedik: Ne merj hozzám érni!-mindezt hallgatva felháborodtam és dühösen álltam fel ülő alkalmatosságomból.
-Ez nem fog megtörténni! Engem senki sem irányíthat!-akadtam ki. Ezalatt ő helyet foglalt és kuncogni kezdett.
-De én igen! Emlékeztetlek, hogy bármikor vissza küldhetlek a börtönbe.És ott fogsz megrohadni!-nevetett..
 Tényleg bármikor visszaküldhet oda.. Ezért megpróbálom kontrollálni a dühömet. De akármennyire utálom ezt, annyira éget a vágy..
-Nagyon határozott valaki!-húzogattam szemöldökömet.Tudom kezelni a problémákat és Larával is elbánok.
-Kuss Styles!-fintorodott el, majd tovább akart menni de visszarántottam.
-Velem senki sem beszélhet így! Főleg nem te!-néztem szemébe de egy csepp megbánást sem láttam..
-Engedj el! Ezt nem csinálhatod!-egyre közelebb húztam míg ajkaim az övéihez nem értek. Sokkal lágyabban csókoltam meg, mint amikor "elraboltam".
Egy ideig csak állt egy helyben nem reagálva csókomra aztán le kevert egy pofont.
-Mit képzelsz te rohadék?!" -csattant keze arcomon. Ez eléggé beindított, a durvaság..
-Hmm.. Elég merész vagy még mindig! Ez tettszik!-suttogtam fülébe mire ki rázta a hideg.
-Ez nem jön be Styles! -nevetett fel aztán felment...

2014. október 26., vasárnap

Külön kiadás

-Hideg van.. -motyogtam magam elé.
-Gyere ide.-adott egy apró puszit arcomra.
Göndör haja csikizte puha bőrömet.
-Este azt álmodtam, hogy..-kezdtem bele mondandómba de elcsuklott a szavam.
-Hogy? -mosolyodott el mikor lehajtottam fejem.
-Azt, hogy kiabáltál  velem.. Megütöttél... Aztán volt egy balesetünk és Meghaltam..-miközben rémálmomat meséltem egy két könnycsepp legördült jég hideg arcomról.
-S.. soha nem lennék képes bántani téged!-húzott magához.
Ezután lassan, szó nélkül lépkedtünk a hóban...
Nem kellett ahhoz beszélnünk, hogy tudjam mit gondol a másik.. Tudtuk azt, hogy önfeledtek vagyunk, hogy mindkettőnknek komolyak a szándékai, hogy ez mind jó..
A nap alig látszó sugaraiba, lassan apró hópelyhek szálltak a széllel.. Ahogy elérték arcomat nevetni kezdtem.
-Kapj el!-dobtam Hazz felé egy hógolyót.
-Ezt te sem gondoltad komolyan?! -nevetett fel, ahogy megláttam apró gödröcskéit elmosolyodtam. De mivel felém futott én is rohanni kezdtem.
-Állj meg!-hallottam nevetését mögülem, de nem álltam meg csak rohantam.
Nem vettem észre, hogy a lábam alatt már nem hó hanem jég van így rögtön elestem.
Hazza mellém térdelt, hogy lássa az arcomat.
Csak néztem ahogy a hópelyhek elérik látóteremet és a földre hullnak.
-Tudod, olyan vagy mint egy angyal.. Törékeny mégis erős..-hajolt fölém majd megcsókolt.
-Hóangyal vagy angyal angyal?" Mosolyogtam rá.
-Angyal angyal, gyönyörű arccal és csodálatos belsővel!" Jelentette ki majd hirtelen felkapott és pörögni kezdett.
 -Áhh.. Harry ne! El fogunk esni!" Nevettem fel.
-Vigyázok rád!" -puszilt meg ismét.
-Héjj! Ne merj megdobni!" -hallottunk meg egy kisgyermek hangot.Megvártam míg Hazza letesz aztán a gyerekek felé húztam.
Nem voltak idősebbek tíz évnél, mellettünk játszottak a mezőn melyet most fél méteres hó borított. Nem voltak itt a szüleik ebből feltételezve nem messze lakhattak.
-Matt gyere el fognak találni!-kiabált az egyik menekülő gyerek a másiknak.
Csak néztem őket mikor arra eszméltem, hogy kb öt hógolyó eltalált.
Megfordultam ,de Hazz nem állt már mellettem a gyerekekkel játszott és ahogy észrevettem célpont voltam.
-Megvan!-kiáltott fel az egyik gyerek ahogy eltalált.
Kérdőn néztem Harryre aki csak nevetett.
-Na mi van kis anyám nem bírjuk a havat?" - mosolyodott el.
"Jól van Lara nem borulunk ki.."
-Na jó most mindenkinek annyi ! - futottam a kis csapat felé egy darab hógolyóval, amit sikeresen elejtettem így védtelen voltam egészen addig míg egy gyerek elém nem állt.
-Oké én vele vagyok lehet támadni!- fogta meg kezem a kis kétszemű fiú.
-Ó igen!? dobott fejbe Harry. Kaptam a lehetőségen és elestem mintha fájna.
-Te jó ég meghalt?- szaladt hozzám az egyik.
-Lara! Jól vagy?" -hajolt közel Hazza.
Egy kis ideig mozdulatlanul feküdtem majd a kezembe kotortam egy kis havat és Harry arcába nyomtam.
-Igen Mr. Styles? nevettem fel.
-Oh.. istenem Lara! csókolt meg.
-Szeretlek te kis bolond!
-Én is angyalkám!"
   
               xx"Tina&Én"

2014. szeptember 12., péntek

2014. augusztus 29., péntek


  
Boldog Szülinapot Liam James Payne :3 21 <3 Szeretünk!!!!!!                                                                                                                                                               

2014. augusztus 24., vasárnap

2.Rész

- Nyögj tudom, hogy akarod! Sikíts! Tudom, hogy élvezed!- nyalta meg fülcimpámat miközben keményen pumpált.
-Nem! Engedj el!
-Nem! -lökött, őrült tempóban majd forróság terjedt szét bennem és elélvezett.
-Öltözz fel! -dobta oda a ruháimat. "Basszameg.. Megerőszakolt ez a rohadék"
-Feljelentelek te szemét!-vágtam pofon.
-Tedd azt! Ismersz? Nem.
-Tudod a nevem? Nem.
-Menj csak baby!- mondta kuncogva majd kisétált az ajtón ott hagyva engem. Csak zokogtam a földre borulva.
A táskám után nyúltam mely a földön hevert.
Előhalásztam a telefonomat és a kontaktok közt meg kerestem Niall számát majd tárcsáztam. "Niall majdnem velem egyidős, apa jó barátja".
-Lora! -szólt bele kedvesen.
-Segíts! -tőrt fel belőlem a sírás.
- Mi a baj? -kérdezte meghökkenve.
- Meg.. Meg erőszakoltak. -közöltem vele remegve.
- Mi? Hol vagy? -hallottam ahogy leejt valamit.
- Egy sikátorban, a házamtól nem messze.
- Te jó ég! Sietek nyugodj meg és maradj ott! -mondta majd letette. Remegve, de sikerült egy kicsit szednem
magam. Felvettem a ruhámat és egy sarokba kuporogtam, az imént történeteke miatt.
Kb. tíz perc után kicsapódott az ajtó és Niall rohant be rajta.
- Lara! Jól vagy? kérdezte letérdelve mellém és egy pokrócot terített rám.
- Vigyél haza kérlek! Bújtam hozzá aztán felkapott és kivit a rendőrautóig.
Egészen hazáig gondolkodtam... Miután haza értünk mindent elmeséltem neki, de mintha eszébe jutott volna valami, vagy mintha ismerné...
- Niall mi a baj? -vontam kérdőre a szőkeséget.
- Harry! -mondta idegesen.
- Mi? Te jó ég... Ismered? -néztem a szemébe.
- Igem rengeteg ügye volt már. Gyilkosság, prostitúció. Régen barátok voltunk. Most esküszöm lecsukatom!-jelentette ki egy csepp félelmet sem mutatva. Meg sem bírtam szólalni.

Hetekkel később ~
Harry börtönben.. Én azóta rajta gondolkozom mióta megerőszakolt. Niall mostanában sokat van nálunk mivel  azt mondja " rohadtul bejön neki a legjobb barátnőm Tina,,. Bár ahogy őt ismerem sosem fogja magát hagyni Niallnek, elég önfejű.... De Harry... Elhatároztam.. ezt vissza kapja.
Elindultam a kapitányságra.
- Niall add ki Harryt! -csaptam az asztalára mindenféle köszönés nélkül.
- Mi? Viccelsz megerőszakolt! -állt fel ülő alkalmatosságából.
- Add ki és Tina a tiéd lesz! Ezt garantálom. -erre ismét helyet foglalt és gondolkozni kezdett. Tudtam, hogy bele fog menni mivel Tina szó szerint elvette az eszét..
- Legyen! Vidd! -dobott elém egy kulcsot.
- A hármas kulcs hatodik cella. -mondta fintorral az arcán.
- Tina a tiéd! -mosolyodtam el majd a cella felé vettem az irányt. Mikor meglátott Harry eléggé furcsállta a helyzetet, de pont ezt volt a cél.
- Kiscica hát te? -kérdezte vigyorogva. "Most visszakapsz mindent amit velem tettél."
- Kuss Styles! Te az én tulajdonom vagy! -" Most már nem féltem tőle". Sőt tetszett a helyzet.
- Hogy mi? -nézett rám.
- Ki hozlak innen, de tekintsd úgy magad mint a rabszolgám.
  - Harry szemszöge~
Hogy a rabszolgája? Nem tehettem mást kénytelen voltam belemenni mert vagy ez vagy az életfogytiglani.......
- Rendben.
- Gyere nyitotta ki a zárat.



Íme a második rész remélem tetszik innentől kezdve csak is kizárólag Harry szemszöge lesz :D

2014. augusztus 23., szombat

1.Rész

"Hűvös reggelek,
Esős nappalok,
Dermesztő éjszakák.
Ez lenne London..
Mint mindig most is az eső kopogására ébredtem. Legszívesebben visszaaludtam volna, de nem tehettem hisz vár a munka. "Igen tizenkilenc évesen egy kitűnő ruházati üzletben dolgozok."
Kimásztam a puha ágyból majd a fürdőbe mentem ahol elvégeztem reggeli teendőimet. Letusoltam, fogat mostam aztán felöltöztem. Hosszú barna hajamat csak kifésültem és hagytam vállamra omlani. Mint mindig most is tettem fel egy natúr sminket, aztán a konyhába siettem reggelizni.
Laptopomon pötyögtem mikor rápillantottam az órára. -"Basszus elkések! Kaptam fel vékony szövetkabátomat és táskám, majd az ajtót kulcsra zárva elindultam az üzlet felé. Gyalog mentem mivel közel van és így meg szemlélhetem a várost, az embereket ahogy nyüzsögnek..
Mikor beértem gyorsan lepakoltam és az emeleti részleghez siettem.
-Hey Lara! -hallottam meg egy ismerős hangot a hátam mögül.
-Szia Tina! -mosolyogtam legjobb barátnőmre aki szintén itt dolgozik.
-Ma este ráérsz? -olyan rég voltunk már szórakozni. Mondta kicsit letörten. "Igaza van rég voltunk".
-Persze! Amúgy sem lenne semmi dolgom. -jelentettem ki.
-Remek! Akkor este gyere át hozzám! -hadarta el mondanivalóját majd el sietett. A többi idő elég unalmasan telt..Mikor vége lett a munkaidőmnek haza siettem, hogy készülődjek.
Ruháimtól megszabadulva álltam a zuhany alá majd élveztem, ahogy az igencsak meleg víz felhevíti testem. Miután ezzel végeztem vissza mentem a szobámba kiválasztani az esti öltözékem.
Egy fekete csipkés ruhánál döntöttem és egy ugyancsak fekete cipőt, táskát is kombináltam vele.
Hajamat enyhén hullámosítottam és egy kicsit erősebb sminket tettem fel. Telefonom csörgésére eszméltem. A kijelzőre pillantva Tina neve állt így fel vettem.
-Szia! Kész vagy? -kérdezte izgatottan.
-Szia igen! Hamar ott leszek nálad és mehetünk. -mosolyodtam el.
-Oké siess hello!
-Rendben szia! -bontottuk a vonalat aztán le mentem a nappaliba egy vékonyabb kabát után kutatva. Meg is találtam egy fekete bőrdzsekit majd vállamra akasztottam a táskámat, bezártam a lakást és elindultam. Kint csípős szél fújt de már nem esett. Kb. tíz perc gyaloglás "tipegés" után oda is értem Tinához.
-Ó.. Csinos vagy! -nyitotta ki az ajtót és kilépett egy pink miniruhában, haját egyszerű kontyba fogta.. Sminkje akár csak a megjelenése tökéletes volt.
 -Én vagyok a csinos? Labdába sem rúgok melletted! -mosolyodtam el és átöleltem.
-Ne hazudj! Na menjünk! -nevetett fel aztán elindultunk.. Hamar oda értünk egy nagyobb klubba ahol mindenféle híresség megfordul...
Rengeteget táncoltunk és ittunk "én személy szerint nem rúgtam be de Tina nagyon is."
-Gyere Tina hazamegyünk! -mondtam az ittas állapotban lévő barátnőmnek, aztán vállamra tettem karját és haza indultam vele.
Miután az ágyára fektettem szinte rögtön elaludt így én is elindultam haza.
-"Nagyon jó az eső is most kezd esni!"- motyogtam idegesen, kabátomat szorosabbra húzva felső testemen.
Lépteket hallottam mögülem, nem néztem hátra helyette szaporábban lépkedtem.
-Állj meg cica! -mondta rekedtes hangon mire futni kezdtem. "De nem jutottam sokra magassarkúban." Karjait éreztem meg derekam körül majd nem törődve sikítozásommal és kapálózásommal egy sikátorba vitt.
-Nem! Engedj el te rohadék! -kiáltottam hátát ütve.
-Kuss ribanc! -jelentette ki teljesen nyugodt hangon és bevitt egy ajtón. -Mit akarsz tőlem? Hagyjál! -löktem el magamtól. A halvány lámpafényben ki tudtam venni az el rablóm alakját.
Göndör haja és zöld szeme van..
-Gyere ide! Parancsol rám erőteljesen.
Remegni kezdtem meg sem moccanva. Ahogy észrevette az ellenállásomat egy asztalra fektetett és letépte rólam a kabátot.
-Ne! Ezt kifizeted! -mondtam könnyes szemekkel.
-Oh tényleg? "perverz fej". -Ne nyúlj hozzám mert megbánod! -rúgtam bele hasába mire megpofozott.
-Ez rossz húzás volt kicsikém! -üvöltött rám majd ruhámtól is megszabadított. Már csak egy alsóneműben és magassarkúban feküdtem előtte zokogva.
-A cipőt rajtahagyom mindig is beindított egy ilyen nő! -mosolyodott el huncutul.
-Nem! Engedj el!
-Nem nem! -búgta fülembe és melltartómtól is megszabadított. Melleimnek esett. Durván szívta masszírozta őket.
-Eddig bírtam! Cica most kegyetlenül megbaszlak! -tapadt a számra. "Jól csókol nagyon is jól. És akármennyire is rémisztett a tudat, hogy meg akar erőszakolni vonzott."
Kicsatolta nadrágja övét majd bugyimat félrehúzva teljes méretével belém hatolt.
-Ne! -sikítottam fel.


Remélem tetszik az első rész. Tudom azt ígértük Krisztivel, hogy Harry szemszöge lesz mind végig az első 2.rész az nem, de utána végig Harryé :D ;)

Prológus

London.....
Egy város hol egyaránt történik jó s rossz"..
Én az utóbbi közé sorolom magam.. Rossz élet, kegyetlenség, gyilkosság és ez csak három dolog a sok közül amit elkövettem. "Ez a Ez a világ, egy másik világ pokla." De a legjobb, vagy talán a legrosszabb dolog az életemben, hogy bele szerettem egy lányba.. Megrontottam majd teljesen megváltozott minden.. A tulajdona lettem...
A rossz dolgok jóvá változtak és én is megváltoztam nem a régi Harry Styles vagyok, Lara Hope Spark eltüntette a régi énemet.. De vissza hozom...


Bocs, hogy  iylen rövid lett  a prológus :D remélem nem gond holnapra kész lesz rendesen a blog vagy is már ma xD és fel kerül az első rész. De már nem bírtam kivárni, hogy fel rakjam *-*